Picikét sántít a bejegyzés címe, ugyanis nem magát a kastélyt, hanem Keszthelynek azt a településrészét hívják Fenékpusztának, amelyen az épület áll, de mivel a homlokzaton hatalmas betűivel ott díszeleg a FENÉK szó, így talán megbocsátható a címválasztás. A pompázatos keszthelyi Festetics-kastélyt talán nem kell bemutatni senkinek, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy másik Festetics-kastély is van Keszthelyen, ami sokkal kisebb, és csak a szentlélek tartja össze roskadozó falait.
Még tavaly nyáron jártam a környéken, és az életveszélyesnek minősített épületbe sajnos nem volt lehetőség bejutni: tiltó táblák, zárt ajtók és egy már leszakadt sárga szalag fogadott – amivel valaha úgy nézhetett ki a körbe tekert épület, mint a bűncselekmények helyszínei a filmekben -, szóval „többszintű biztonsági rendszer” gondoskodott róla, hogy távol tartsák a magamfajta kíváncsiskodókat. Így aztán csak pár percig csodáltam a roskadozó falakat, ill. lőttem pár fotót, de azt is csak óvatosan, mert időközben a kőkerítés mögül előbukkant néhány ember, akik érdeklődve figyelték, hogy ki ólálkodik a kastély körül. Éppen ezért nem is terveztem bejegyzést írni Fenékpusztáról, de annyira jellegzetes és abszurd a kastély azzal a FENÉK felirattal, hogy úgy döntöttem, legalább a Pusztulat Extra rovat keretein belül beszámolok róla, és ha képeket most nem is nagyon tudok mutatni, legalább néhány érdekességet előások róla.
Fenékpuszta története
Különféle leletek (pl. egy rézkori triton csigakürt) bizonyítják, hogy a környék már az őskorban lakott volt.
Amikor Kr.e. 13. és 8. között Tiberius meghódította a Dunántúlt, ahol a rómaiak megszervezték Pannonia provinciát, fontos kereskedelmi és hadiutak csomópontja jött létre, melynek közelében számos település létesült. A barbár törzsek sorozatos betörései óriási pusztításokat végeztek, a 3. századra már csak egyetlen település maradt fenn: a mai Fenékpuszta.
A rómaiak később 44 tornyos, Valcum nevű erődöt építettek, ami az 5. században, a rómaiak kivonulása után hun fennhatóság alá került, majd rövid időre visszaállt a római uralom, aztán a keleti gótok foglalták el az egész Dél-Dunántúlt. Ezt követően számos népcsoport megfordult itt, a lakosság többször kipusztult vagy elhagyta a települést, amit végül a honfoglaló magyarok pusztítottak el a 10. század elején. 700 évnek kellett eltelnie, hogy a környék újra felvirágozhasson.
kép: librarius.hu
A római erőd, azaz a Valcum romjaitól nem messze, a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a 18. század elején. Ezt 1739-ben megvásárolta a Festetics-család, és az 1750-es években kezdték el kiépíteni a fenékpusztai birtokot, 1797-ben pedig európai hírű ménest telepítettek ide. 10 évvel később már ménesmesteri és lovászképzés is folyt, miközben folyamatosan bővítették a major épületeit. 1820-ban felépült a kiskastély, ami Európa híres versenyistállóinak tulajdonosait látta vendégül. Később a kastélyt klasszicista stílusban átépítették, az emelet is ekkor került rá, ahol a grófok szobái kaptak helyet.
Kisgyermek csontvázát rejtette az ókori medence
2009-ben kezdődött a fentebb említett római kori erőd régészeti kutatása, melynek egyik legérdekesebb felfedezése az a csontváz, amelyet 2015. nyarán találtak. 4 és 8 év közötti lehetett az a gyerek, akinek a maradványaira bukkantak az erőd 600 négyzetméteres fürdőjének egyik medencéjében. A gyerek nemét nem sikerült megállapítani, de a Balaton római neve, a Pelso után Pelsinának nevezték el a régészek. Az ásatás vezetője elmondta, hogy egyelőre rejtély, mikor és miként került Pelsina a medence aljára, de valószínűleg a fürdőt akkor már századok óta nem használták.
fotó: Pezzetta Umberto
A lótenyésztés 1938-ig folyt Fenékpusztán. Az 1945-ös földreform idején a birtokot államosították, a területre lenfonógyárat építettek, az épületeket pedig bérlakásokká alakították.
Emil Adam: A fenékpusztai ménes (1884)
A kiskastély az elmúlt évtizedekben teljesen lepusztult, felújítása már az 1990-es évek eleje óta napirenden van, ám most úgy tűnik, hogy valami elkezdődött. „Újabb gigantikus, 8 milliárdos beruházások indulnak a keszthelyi Festetics-kastély, illetve a Festetics-örökségek területén” – írta a Monitor Magazin 2019. februárjában. Ebből 1,5 milliárdot költenének a fenékpusztai majorság felújítására, hogy az „a mostani romos állapotából meseszép épületegyüttessé” váljon. Hiszen nemcsak a főépület szépülne meg, hanem a tőle balra fekvő kancaistálló és a jobbra lévő borjúistálló is.
Ilyen lesz
A kiskastély persze nemcsak kívül kap némi ráncfelvarrást, hanem belül is: Fenékpuszta történetét bemutató kiállítás és múzeum is helyet kap majd az épületben. A kinti területen lovasprogramok mellett játszótér, piknikpark, rendezvénytér és egy postakocsi megállóhely várja majd az ide látogatókat. A tervek szerint egy fákkal szegélyezett turisztikai útvonalat alakítanának ki a Festetics-kastély és a fenékpusztai kiskastély között, ahol többek közt korhű, de modern technikával felvértezett lovaskocsikkal is közlekedhetnek majd a turisták. A két kastély mellesleg kb. 7 km távolságra áll egymástól. Látványterveken a kastély és a birtok:
Kattints a képre a galéria megnyitásához
képek: welovebalaton.hu
Amint azt említettem, a birtok épületei bérlakásokként működnek, így felmerül a kérdés, hogy a hatalmas felújítások és átalakítások hogyan érintik az itt élő családokat? Egy cikk szerint 2017-ben még 53 ember élt a területen, akiket az éves lakáshasználati szerződésük lejárta előtt mindössze egy hónappal értesítettek, hogy ki kell költözniük, erre pedig a szerződés lejárta után további egy hónapot kaptak. Mivel nagyon szegény emberekről van szó, nem tudom, hogyan sikerült összehozni, de állítólag Keszthely önkormányzatának segítségével sikerült új otthont találni a családok számára. Más forrás szerint egyszerűen kilakoltatták őket – reméljük, hogy ez nem igaz.
Szendrey Júlia emléke
Apró érdekességképp megemlíteném, hogy a Fenékpusztától kb. 5 km-re fekvő, szintén Keszthelyhez tartozó Újmajorban (1973 óta Szendrey-telep) született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége. Júliának szobrot is emeltek, valamint a szülőházban emlékszobát és kiállítást rendeztek be, ami a nyári időszakban látogatható.
kép: keszthely.hu
A Fenékpusztát érintő fejlesztések várhatóan 2020 végére fognak megvalósulni, és ha mindez valóban elkészül a tervek szerint, akkor fenekestől (bocs) fogja felforgatni a településrész életét (amit részben már meg is tett).
forrás: Monitor Magazin, WeLoveBalaton.hu, Wikipédia, fenekpusztacastrum.hu, kastelyok-utazas.hu, magyarepitok.hu, zalamedia.hu, keszthely.hu
(A képek kb. 1 éve készültek. Amint lesz lehetőségem újra Fenékpusztán járni vagy sikerül frissebb információkhoz jutni, frissíteni fogom a bejegyzést.)
Ne maradj le semmiről! Kövesd a blogot: Facebook, YouTube, Instagram