Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Pusztulat

Pusztulat Extra #2 A legviccesebb nevű kastély

Festetics kiskastély, Fenékpuszta (Keszthely)

2019. június 26. - Indián János

Picikét sántít a bejegyzés címe, ugyanis nem magát a kastélyt, hanem Keszthelynek azt a településrészét hívják Fenékpusztának, amelyen az épület áll, de mivel a homlokzaton hatalmas betűivel ott díszeleg a FENÉK szó, így talán megbocsátható a címválasztás. A pompázatos keszthelyi Festetics-kastélyt talán nem kell bemutatni senkinek, ám azt már jóval kevesebben tudják, hogy egy másik Festetics-kastély is van Keszthelyen, ami sokkal kisebb, és csak a szentlélek tartja össze roskadozó falait. 

fenekpuszta_1.JPG

Még tavaly nyáron jártam a környéken, és az életveszélyesnek minősített épületbe sajnos nem volt lehetőség bejutni: tiltó táblák, zárt ajtók és egy már leszakadt sárga szalag fogadott – amivel valaha úgy nézhetett ki a körbe tekert épület, mint a bűncselekmények helyszínei a filmekben -, szóval „többszintű biztonsági rendszer” gondoskodott róla, hogy távol tartsák a magamfajta kíváncsiskodókat. Így aztán csak pár percig csodáltam a roskadozó falakat, ill. lőttem pár fotót, de azt is csak óvatosan, mert időközben a kőkerítés mögül előbukkant néhány ember, akik érdeklődve figyelték, hogy ki ólálkodik a kastély körül. Éppen ezért nem is terveztem bejegyzést írni Fenékpusztáról, de annyira jellegzetes és abszurd a kastély azzal a FENÉK felirattal, hogy úgy döntöttem, legalább a Pusztulat Extra rovat keretein belül beszámolok róla, és ha képeket most nem is nagyon tudok mutatni, legalább néhány érdekességet előások róla.

 fenekpuszta_2.JPG

Fenékpuszta története

Különféle leletek (pl. egy rézkori triton csigakürt) bizonyítják, hogy a környék már az őskorban lakott volt.

Amikor Kr.e. 13. és 8. között Tiberius meghódította a Dunántúlt, ahol a rómaiak megszervezték Pannonia provinciát, fontos kereskedelmi és hadiutak csomópontja jött létre, melynek közelében számos település létesült. A barbár törzsek sorozatos betörései óriási pusztításokat végeztek, a 3. századra már csak egyetlen település maradt fenn: a mai Fenékpuszta.

A rómaiak később 44 tornyos, Valcum nevű erődöt építettek, ami az 5. században, a rómaiak kivonulása után hun fennhatóság alá került, majd rövid időre visszaállt a római uralom, aztán a keleti gótok foglalták el az egész Dél-Dunántúlt. Ezt követően számos népcsoport megfordult itt, a lakosság többször kipusztult vagy elhagyta a települést, amit végül a honfoglaló magyarok pusztítottak el a 10. század elején. 700 évnek kellett eltelnie, hogy a környék újra felvirágozhasson.

fenekpuszta_romai_erod_2.jpg

kép: librarius.hu

A római erőd, azaz a Valcum romjaitól nem messze, a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített a 18. század elején. Ezt 1739-ben megvásárolta a Festetics-család, és az 1750-es években kezdték el kiépíteni a fenékpusztai birtokot, 1797-ben pedig európai hírű ménest telepítettek ide. 10 évvel később már ménesmesteri és lovászképzés is folyt, miközben folyamatosan bővítették a major épületeit. 1820-ban felépült a kiskastély, ami Európa híres versenyistállóinak tulajdonosait látta vendégül. Később a kastélyt klasszicista stílusban átépítették, az emelet is ekkor került rá, ahol a grófok szobái kaptak helyet.

fenekpuszta_3.JPG

fenekpuszta_asatas_pelsina.jpgKisgyermek csontvázát rejtette az ókori medence

2009-ben kezdődött a fentebb említett római kori erőd régészeti kutatása, melynek egyik legérdekesebb felfedezése az a csontváz, amelyet 2015. nyarán találtak. 4 és 8 év közötti lehetett az a gyerek, akinek a maradványaira bukkantak az erőd 600 négyzetméteres fürdőjének egyik medencéjében. A gyerek nemét nem sikerült megállapítani, de a Balaton római neve, a Pelso után Pelsinának nevezték el a régészek. Az ásatás vezetője elmondta, hogy egyelőre rejtély, mikor és miként került Pelsina a medence aljára, de valószínűleg a fürdőt akkor már századok óta nem használták.

fotó: Pezzetta Umberto

A lótenyésztés 1938-ig folyt Fenékpusztán. Az 1945-ös földreform idején a birtokot államosították, a területre lenfonógyárat építettek, az épületeket pedig bérlakásokká alakították.

emil_adam_a_fenekpusztai_menes.jpg

Emil Adam: A fenékpusztai ménes (1884)

A kiskastély az elmúlt évtizedekben teljesen lepusztult, felújítása már az 1990-es évek eleje óta napirenden van, ám most úgy tűnik, hogy valami elkezdődött. „Újabb gigantikus, 8 milliárdos beruházások indulnak a keszthelyi Festetics-kastély, illetve a Festetics-örökségek területén” – írta a Monitor Magazin 2019. februárjában. Ebből 1,5 milliárdot költenének a fenékpusztai majorság felújítására, hogy az „a mostani romos állapotából meseszép épületegyüttessé” váljon. Hiszen nemcsak a főépület szépülne meg, hanem a tőle balra fekvő kancaistálló és a jobbra lévő borjúistálló is.

Ilyen lesz

A kiskastély persze nemcsak kívül kap némi ráncfelvarrást, hanem belül is: Fenékpuszta történetét bemutató kiállítás és múzeum is helyet kap majd az épületben. A kinti területen lovasprogramok mellett játszótér, piknikpark, rendezvénytér és egy postakocsi megállóhely várja majd az ide látogatókat. A tervek szerint egy fákkal szegélyezett turisztikai útvonalat alakítanának ki a Festetics-kastély és a fenékpusztai kiskastély között, ahol többek közt korhű, de modern technikával felvértezett lovaskocsikkal is közlekedhetnek majd a turisták. A két kastély mellesleg kb. 7 km távolságra áll egymástól. Látványterveken a kastély és a birtok:

Kattints a képre a galéria megnyitásához

képek: welovebalaton.hu

Amint azt említettem, a birtok épületei bérlakásokként működnek, így felmerül a kérdés, hogy a hatalmas felújítások és átalakítások hogyan érintik az itt élő családokat? Egy cikk szerint 2017-ben még 53 ember élt a területen, akiket az éves lakáshasználati szerződésük lejárta előtt mindössze egy hónappal értesítettek, hogy ki kell költözniük, erre pedig a szerződés lejárta után további egy hónapot kaptak. Mivel nagyon szegény emberekről van szó, nem tudom, hogyan sikerült összehozni, de állítólag Keszthely önkormányzatának segítségével sikerült új otthont találni a családok számára. Más forrás szerint egyszerűen kilakoltatták őket – reméljük, hogy ez nem igaz.

szendrey_szobor.jpgSzendrey Júlia emléke

Apró érdekességképp megemlíteném, hogy a Fenékpusztától kb. 5 km-re fekvő, szintén Keszthelyhez tartozó Újmajorban (1973 óta Szendrey-telep) született Szendrey Júlia, Petőfi Sándor felesége. Júliának szobrot is emeltek, valamint a szülőházban emlékszobát és kiállítást rendeztek be, ami a nyári időszakban látogatható.

kép: keszthely.hu

A Fenékpusztát érintő fejlesztések várhatóan 2020 végére fognak megvalósulni, és ha mindez valóban elkészül a tervek szerint, akkor fenekestől (bocs) fogja felforgatni a településrész életét (amit részben már meg is tett).

fenekpuszta_4.JPG

forrás: Monitor Magazin, WeLoveBalaton.hu, Wikipédia, fenekpusztacastrum.hu, kastelyok-utazas.hu, magyarepitok.hu, zalamedia.hu, keszthely.hu

(A képek kb. 1 éve készültek. Amint lesz lehetőségem újra Fenékpusztán járni vagy sikerül frissebb információkhoz jutni, frissíteni fogom a bejegyzést.)

vizjel2.png

Ne maradj le semmiről! Kövesd a blogot: Facebook, YouTube, Instagram

A bejegyzés trackback címe:

https://pusztulat.blog.hu/api/trackback/id/tr5714686264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bontottcsirke 2019.06.27. 09:18:47

és a benne lakó dicsaktársadalommal mi lesz
süti beállítások módosítása